Már az éjszaka sem mindig hoz enyhülést: ezért torpan meg a napi hőingás növekedése
Az elmúlt 50 évben nőtt a napi hőingás Magyarországon, különösen áprilisban és nyáron, főként a melegebb nappalok miatt – mutatja ki az ELTE Meteorológiai Tanszék friss elemzése. Bár a jövőben nem várható további érdemi változás a hőingásban, ez nem megnyugtató: egyre gyakoribbá válnak a trópusi éjszakák, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá. Ez jelentősen megnehezíti a pihenést, és fokozza a hőstressz egészségügyi hatásait. A szakértők szerint csak azonnali és hatékony kibocsátáscsökkentéssel lehet elkerülni a trópusi éjszakák további terjedését és a nyári hőhullámok súlyosbodását.
A napi hőingás azt mutatja, mekkora a különbség a napi maximum- és minimumhőmérséklet között. Míg a két napi szélsőséget gyakrabban szokták vizsgálni, addig az ezekből számítható hőingást ritkán, holott ez a mutató is meghatározó lehet például az ökológia, a mezőgazdaság és az emberi egészség szempontjából. Az ELTE kutatói elemzésükben a napi hőingás változását vizsgálták Magyarországra vonatkozóan havi bontásban, a múltbeli adatok és a jövőre vonatkozó klímamodell-szimulációk alapján.
Növekedés az elmúlt fél évszázadban, nyári csúcsokkal
A napi hőingás hazánkban nyáron a legmagasabb, ilyenkor a hosszabb nappalok és a derült égbolt miatt nagyobb a nappali felmelegedés, míg éjszaka jelentősebb lehűlés következhet be. 1971 és 2024 között a legmagasabb országos átlagos napi hőingás augusztusban volt (12,9 °C), míg télen alacsonyabb értékek fordultak elő, különösen decemberben, amikor 6 °C körül alakult.
Az elmúlt évtizedekben a napi hőingás nőtt, különösen áprilisban, amikor az országos átlagos növekedés 1,4 °C volt. Nyáron 1 °C körüli emelkedést mértek, területileg Délkelet-Magyarországon a legnagyobb növekedéssel. Ez részben a nyári maximumhőmérsékletek gyakoribb kiugrásával magyarázható: júliusban például a 36 °C fölötti értékek is megjelentek, miközben az éjszakai minimumok is emelkedtek, egyre gyakoribbá téve a 20 °C feletti éjszakákat.
Változik a melegedés jellege: nyáron jönnek a trópusi éjszakák
A regionális klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőingás már nem fog jelentősen változni, mert a maximum- és minimumhőmérsékletek emelkedése hasonló mértékű lesz. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyári éjszakák is tovább melegszenek, és nő a trópusi éjszakák aránya.
Trópusi éjszakának nevezzük, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá éjszaka, ami jelentős terhet ró az emberi szervezetre, hiszen a pihenési időszak sem hoz igazán enyhülést, ami növeli a hőstressz és a hőhullámok egészségügyi kockázatait. Míg 1991–2020 között évente átlagosan 4 trópusi éjszaka fordult elő Magyarországon, 2024-ben, a valaha mért legmelegebb évben 18 ilyen éjszakát regisztráltak.
Mit tehetünk?
Ahhoz, hogy a trópusi éjszakák ne váljanak megszokottá, sürgős és határozott üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentésre van szükség globális és hazai szinten egyaránt. A klímamodellek szerint az évszázad végére a nyári maximumhőmérsékletek akár 4 °C-kal is emelkedhetnek, amennyiben a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás nem csökken érdemben.
“Ha azonnali kibocsátáscsökkentésbe kezdenénk, a maximumhőmérsékleti értékek gyakorlatilag nem változnának” — írják cikkükben az ELTE meteorológusai. Ha tehát időben cselekszünk, a legrosszabb forgatókönyv elkerülhető, és mérsékelhető a nyári hőhullámok és a trópusi éjszakák gyakoriságának növekedése.
További információ: https://masfelfok.hu/2025/07/02/napi-hoingas-elemzes/
Forrás: Másfélfok, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.
fotó: Ryan Stone // Unsplash
A cikk összefoglalása 3 pontban:
Az elmúlt évtizedekben nőtt a napi hőingás, főként tavasszal és nyáron, a magasabb nappali hőmérsékletek miatt.
A trópusi éjszakák száma emelkedik, ami komoly egészségügyi kihívásokat jelent.
A negatív trend csak azonnali üvegházhatásúgáz-kibocsátás-csökkentéssel fordítható meg.